"-Haraszti mondd meg nekem, hogy mi az a hiperbola.
-Guglizza ki – vágta rá Andris. Az egész osztály felröhögött, Gazdag arcszíne pedig az egészségesből átváltott lángvörösre.
-A táblához! üvöltött rá igencsak mérgesen.
Andris vigyorogva kivánszorgott a tanári asztalhoz, és széttárta a karját.
-Nincs kréta!
-Hová tettétek?
-Sehová – üvöltötték be egyszerre vagy hárman.
-Kinga, lemennél a gondnokhoz?
-Hogyne. Azért járok ide, hogy rohangáljak tanóra alatt, hiszen nem diák vagyok, hanem futár – zsörtölődött idegesen, és mintha csak szívességet tenne, feltápászkodott."
"– Ott van! – mutatott az ajtó felé Zsolti, mire mindannyian odanéztünk. A kilencedikes lány fekete bakancsban, fekete ruhában és hosszú, fekete bőrkabátban jött ki az udvarra, a fehér, havas környezetben úgy nézett ki, mint valami horrorfilm lidérce. A gót stílus egyedüli képviselője az iskolánkban.
A füttyre felemelte amúgy állandóan lógó fejét, és miután a társaságunk vadul integetett felé, komótosan odasétált hozzánk. Bakancsa alatt ropogott a hó. Hát, ma éjjel tuti, hogy rosszat fogok
álmodni.
– Add vissza a koponyánkat! – parancsolt rá Dave, minden bevezetés nélkül.
– Mi? – kérdezte a lány döbbenten. Fehér, szinte sápadt bőre és világoskék szeme erős kontrasztot alkotott az arcát keretező, festett fekete hajjal.
– Tudjuk, hogy lenyúltad Carlos fejét! – bólogatott Zsolti vadul.
– Kinek a mijét?
– Ne játszd meg magad. Tudjuk, hogy te voltál. De nem fogsz Carlosszal szellemet idézni, vagy ilyesmi – szállt be a vitába Macu. Szegény lány, bár még egy szót sem váltottam vele év eleje óta, most kicsit megsajnáltam. Üvöltött róla, hogy fogalma sincs, mivel vádolják.
– Na jó. Cure-t hallgatok, szeretem a fekete szint és a verseket. De attól még nem vagyok őrült. Szálljatok le rólam – mondta végül.
– Ó. Nem te voltál? – értette meg Dave, és kicsit kelletlenül toporgott a hidegben.
– Nem – felelte a lány sértetten. – Tényleg csak én jutottam eszetekbe?
– Most őszintén. Néztél már tükörbe? – röhögött Ricsi.
– Naaa! – szóltam rá. – Ne személyeskedjünk.
– Kösz – mosolygott rám a lány. Elég ijesztő volt, kábé, mint Wednesday Adams alteregója. A többiek vad vitába kezdtek, hogy akkor kinél lehet a koponya, a gót lány pedig elindult, hogy egyedül töltse a szünet többi részét.
– Egyébként – fordult vissza – az egyik osztálytársam padján tegnap óta egy koponya van. Bele-nyomott az orrába két tollat, azóta tolltartónak használja.
– Ki az? – röhögött fel Ricsi.
– Bálint – felelte a lány.
-A sunyi koponyatolvaj! Most megfizet! – pattant fel Zsolti, majd Macuval és Dave-vel berohant a suliba."
"– Nézzük, Nagy Zsolt mit szeretne elérni az életben – olvasott bele. Aztán unottan felnézett. – A buszt."
"– Igen. A feladat egyszerű. Elkezdek egy idézetet, ti pedig befejezitek.
…..
– „S a kis szobába toppannék, röpült felém anyám…”
– Kinyitom az ablakot, hadd röpüljön tovább – vágta rá Zsolti."